2013. november 25., hétfő

81.rész

81.rész
Hegyi túra...és egy kis boldogság máshol
[voltunk túrázni...megalkotott :3]



Harry

 -Mára terveztem programot...-mosolyogtam és megpusziltam az ajkait.
 -De...nekem ma kell hazamennem...-mondta halkan és kicsit elszomorodott.
 -Ez már nem tesz semmit se...-ráztam meg a fejem és szorosan átöleltem,azt akartam hogy maradjon még. De igazából nem szórakoztunk sokáig jó idő volt,mondtam neki hogy hozzon magával még egy  alsót,összepakoltunk két táskát az egyiket ő a másikat én hoztam kocsival elmentem egy ideig,természetesen értetlenkedett hogy miért jöttünk ide,felhúztam a kapucniját majd megcsókoltam.
 -Meglátod...-mosolyogtam majd elindultam vele befelé,láttam hogy az előző tettem kissé zavarba hozta és meglepte lassan elindultam befelé,ő meg mellettem sétált elég csendes volt és ez zavart,nem nagyon hiszem hogy itt lennének rajongók...kik azok akik egy csütörtöki napot kirándulással töltik el? Nem inkább otthon ülnek...rajtunk kívül persze. Igazából ahogy egyre beljebb mentünk egyre többen lettek. Loura néztem majd megálltam előtte és megcsókoltam.
 -Harry..sokan vannak.-mondta halkan.
 -De nincsenek rajongók.-néztem a szemeit.
 -Akkor is...-nézett el szégyenlősen,átkaroltam a derekánál majd megint megcsókoltam és lassan a fák közé kezdtem vele hátrálni majd 10 méterre odébb megálltam ahol már nem volt kitaposott út.
 -Itt már nincs senki se.-húztam le a fejéről a kapucnit amire csak elmosolyodott,a kezeim átkulcsoltam a dereka körül ő meg a nyakam körül,még mindig kicsit hezitált,a kezem a fenekére vezettem amire csak elnézett. Annyira aranyos mikor kis szégyenlős.
 -Nah Lou...-böktem meg az orrommal a nyakát majd gyengéden megharaptam igazából semmi hátsószándékom nem volt.
 -Ugorj egyet.-mosolyogtam és a szemeit néztem értetlen fejet vágott,és szökkent egy kicsit.
 -Nagyobbat gondoltam te buta...-nevettem halkan,erre csak elmosolyodott és ugrott egy nagyobbat én meg átkulcsoltam a kezem a feneke alatt és a hátát megtámasztottam egy fánál,végigsimítottam a lábán majd elmosolyodtam. Láttam a meglepődést az arcán,édes volt,hosszan megcsókoltam,a hajamba túrt ami jó érzéssel töltött el így nem engedtem el az ajkait hanem kicsit megharaptam majd újra megcsókoltam,nem akartam elengedni...ő az enyém volt...nem akartam hogy elfajuljon a helyzet pedig ez kezdett már abba átmenni,csak addig szakadtam el tőle amíg mindketten levegőt vettünk,a homlokom az övének döntöttem és kicsit gyorsabban vettem a levegőt és a szemeit néztem....hihetetlen volt látni ahogy a kék szemei csillognak.

Louis

Nem lehet azt mondani hogy nem élveztem...az egész hogy egy erődben vagyunk csak még jobban növelte bennem az adrenalin szintet,hihetetlen volt. Lassan letett.
 -Olyan helyet mutatok...-mondta mosolyogva majd megpusziltam az ajkaim majd megfogta a kezem és összekulcsolta az ujjaink,kissé összeszedetlenül mentem utána és mosolyogva vártam hogy mi lesz a sok fán és bokron túl,Harry elég lelkes volt. Ilyenkor olyan mint egy nagy gyerek,mellé futottam és úgy sétáltam mellette,valami fura hangot hallottam messziről...először nem tudtam mi az...kopogás...csobogás...ez víz! Víz?Víz az erdőben? Ez fura volt de mikor oda értünk elállt a szavam.


Zayn

Fel akartam hívni Harryt de folyamatosan csak a hangpostafiókja jelentkezett ezért leültem a kanapéra és a tv-t nyomkodtam.
 -Zayn kérsz egy teát?-kérdezte Liam a konyhából.
 -Hátőőén.-gondolkodtam.
 -Na haver mond már...-nevetett.
 -Igen kérek...haver.-mondtam a végét halkan és kissé talán fájdalmasan. Kb 5 perc múlva ott ült mellettem és felém nyújtotta az egyik poharat.
 -Mi van veled...? Olyan vagy mint akit megnyúztak...-mondta. Ez egy vicces érdeklődés lett volna szerintem...
 -Semmi csak rossz napom van...-néztem rá majd ittam a teámból.
 -1 hete rossz napod?-mosolyodott el.
 -Sokáig tart az az 1 nap.-vontam meg a vállam mosolyogva.
 -Na végre mosolyogsz.-mosolygott tovább.
 -Előfordul néha...-mosolyogtam.
 -Jaj haha..néha be se tudod fogni és nevetsz is...nincs az olyan ritkán-mondta nevetve. Ezt tudom hogy nem sértésnek szánta...más aki a bandán kívül van az valószínűleg annak vette volna. De én csak halkan elnevettem magam rajta és ittam a teából

2013. november 19., kedd

80.rész

80.rész
Féltékeny lennék?
Harry

A telefonom nyomkodtam és gondolkodtam Lou nem kelt fel de nem is akartam felkelteni. A telefon nyomogattam és eszembe jutott hogy Zaynel milyen rég beszéltünk,gondoltam felhívom. Csörgött csörgött csörgött majd megszakadt...megint megpróbáltam...amikor harmadszor próbáltam akkor szólt bele de csak annyit hogy:"Hagyj már békén nem érted hogy nem érdekel hogy keresel?" majd lerakta. Összeráncoltam a szemöldököm,nem volt valami jó kedve...nem dühös volt hanem szomorú,meglepődtem a reakcióján. Nem nagyon tudtam hova tenni,visszahívtam.
 -Ha leteszed megnyúzlak Malik!-előztem meg mielőtt megszólalhatott volna,nem szólt semmit se hallottam hogy "beleragadt" amit mondani akadt.
 -Nem tudom mi a baj...de ne legyél ilyen mert nem tudok segíteni...-mondtam,nem szólt ami kicsit megijesztett.
 -Valaki bántott Zayn? Kérlek szólalj meg...nem tudom mit tegyek ilyen messziről...-mondtam kicsit kétségbeesetten mert még is csak az egyik legjobb barátomról van szó. Nem tudtam hogy mit mondjak...mert azt nem mondhattam hogy Lou majd amikor hazamegy kifaggatja mert akkor meg érdekelné miért van is és nem hiszem hogy jót tenne a bandának ha kiderülne hogy együtt vagyunk...vagyis ők elfogadnák...de félek hogy véletlenül elszólják magukat. 
 -Majd...megbeszéljük. Most mennem kell Harry.Szia.-mondta és lerakta,lassan kifújtam a levegőt...itt most nagy a baj..nagyon nagy.

Louis

Az oldalamra fordultam és kissé csalódottan néztem az üres helyre...megtöröltem a szemem,teljesen abban a tudatban voltam hogy otthon vagyok a fiúkkal a szállodában...felültem és magamra terítettem a takarót és lassan kiszálltam az ágyból,elindultam kifelé,kinyitottam az ajtót. Legnagyobb meglepetésemre Harry állt ott,szélesen elmosolyodtam és mivel háttal állt lassan mögé sétáltam ezért átkaroltam hátulról. Éreztem hogy kicsit meglepődött,a homlokom a hátának döntöttem majd megpusziltam ő meg megfogta a kezem.
 -Jó reggelt Lou...-mosolygott nem láttam de hallottam a hangján,elengedtem megfordult majd megcsókolt mosolyogva viszonoztam és megsimogattam az arcát,szerettem mikor ilyen közel van hozzám.
 -Jól aludtál?-mosolygott.
 -Igen..de felkelthettél volna...-néztem rá nagy szemekkel.
 -Ugyan...-rázta meg a fejét.-Fontos hogy kialudd magad...-simogatta meg az arcom és a másik kezemmel meg átkarolt  a derekamnál. 
-De én veled szerettem volna lenni...-biggyesztettem le az ajkaim. A belső énem meg is szólalt hogy: Louis!Nagyon gyorsan felejtsd el ezt a nyomulást.
 -Majd bepótoljuk édes...-mosolygott. Annyira pozitív volt...
 -Rendben.-bólintottam mosolyogva.
 -Kérsz reggelit?-mosolygott majd elindul a konyhába.Én a takaróval követtem. 
 -Igen.-bólogattam,elkezdte csinálni amikor hirtelen kopogtattak. Aggódva néztem Harryre aki csak a fejemre húzta a takarót és megpuszilta az ajkaimat. 
 -Maradj így...-mosolygott,bólintottam egyet ő meg elindult kifelé,a dereka köré csavart egy törölközőt majd kinyitotta az ajtót az ajtó felé fordultam de jól eltakartam az arcom. A szobalány teljesen elvörösödött Harry láttán...na meg persze biztos azt hitte hogy nincs rajta alsó...hahaha...A csajt elküldte...természetesen kedvesen de a csaj annyira oda volt érte hogy Harry ebben a pillanatban még a bugyiját is le tudta volna vetetni...Nem mert ő csak az enyém!!! Hahahahahha...
 -Úristen féltékeny vagyok...-csapott mellkason a felismerés.
 -Mondtál valamit?-kérdezte mosolyogva és elém lépett majd lehúzta a fejemről a takarót,ösztönösen megráztam a fejem,átkulcsolta a kezét a derekam mögött és elmosolyodott,a kezeim a nyaka köré fontam és hogy ne mindig ő hajolgasson ezért kicsit lábujjhegyre álltam és megcsókoltam,először csak belemosolygott a csókba majd viszonozta én meg közbe lassan a tarkóját simogattam és göndör hajtincseit piszkáltam,csók közben kicsit közelebb húzott magához majd kicsit elhúzta a kezeit tőlem így a rajtam lévő takaró a földre esett,amit ő csak egy édes mosollyal nyugtázott én meg kicsit elpirultam.

2013. november 18., hétfő

Hello!

Na jó már nem tudok címet adni ezeknek a figyelemfelhívó izéknek.Többen kérdeztétek Fb-n hogy miért írok ilyen keveset [amúgy akinek nem vagyok meg :3 ---> https://www.facebook.com/louistomlinson.hungary.69 :D] volt aki megkérdezte hogy új blogot kezdek-e és a válaszom az hogy igen...újat :D Sajnálom tudom hogy elég lenne de akkor is:D ezt a történetet nem tudom kihagyni...túlságosan tetszik...és kétféle lesz belőle...az egyik itt van..http://bloodygamee.blogspot.hu/ :D
Barátnőmnek tetszett az előzetes így gondoltam már tényleg belekezdek...:D szóval ott nemsokára hozom a prológust itt meg a 80.(?) részt :D remélem nem baj hogy ennyit kések vele. Igyekszem minél gyorsabban hozni. Köszönöm hogy ennyi rendszeres olvasóm van. Nagyon jól esik (: Tényleg ♥♥♥ :DDD

2013. november 11., hétfő

Kinézet! :D

Mint látjátok változott a kinézet akik szemfülesebbeknek már leesett hogy 2 választás lehet hogy ki jött be az új szemszögbe :D nem fogom lelőni a poént hogy kettőjük közül kicsoda *-* :D
Remélem tetszik mindenkinek mert szerintem jobbak lettek mint az előzők (: Nem nagy nem túl díszes. Ha valami nem tetszik vagy nem látszik vagy akármi más szóljatok majd kijavítom :D
+++++ :D

Reggel a suliban megnéztem a blogot hogy hányan néztétek meg tegnap este óta :D meglepődtem...22-en és 3 komi volt rajta *-* wah örültem! :D Köszönöm (:
Hamarosan hozom a kövi részt.

Sziasztok (:

2013. november 10., vasárnap

79.rész

79.rész
Bezárva a sötétségbe...

Harry

 -Nah...Lou-próbáltam egy kicsit eltolni hogy a szemeibe tudjak nézni de nem engedett,sőt csak jobban átölelt,nem próbálkoztam ezzel tovább inkább én is jobban magamhoz öleltem és lassan a hátát locsoltam a meleg vízzel a másik kezemmel meg a fejét simogattam. Ilyenkor annyira elveszettnek és védtelennek éreztem. Habár idősebb nálam szinte kötelességemnek érezzem hogy úgymond "megvédjem", néha amikor ránézek látom rajta a világ összes terhének a fájdalmát...nem mondja...nem utal rá. Semmit se tesz...de látszik rajta hogy egyre fáradtabb és egyszer csak nem lesz tovább. Szeretnék neki segíteni...de nem tudom hogy kéne...nem tudom hogy kezdjek hozzá...Nem tudom meddig mehetek,hol van az a rész ahol már  Félek hogy valamit nem mond el...szándékosan hallgat el. Köze sem olyan erős mint amilyennek mutatja magát...és az a baj hogy mindenki el is hiszi hogy ennyire erős...és hogy minden kibír. Simán kiröhögik és megbántják...nem érdeklik hogy tulajdonképpen úgy döntenek benne össze mindent ahogy van...Most sem azért sír mert rosszul van...vagy azért mert amit mondtam neki,hanem mert holnap biztos hogy vissza kell mennie a fiúkhoz.
 -Lou...gyere menjünk...-pusziltam meg a fejét de nem reagált furán néztem rá.Kicsit elhúztam az nyakamtól...láttam hogy elaludt,halványan elmosolyodtam rajta és kiszálltam a vízből vele együtt az ágyra terítettem egy törölközőt arra ráfektettem majd betakartam. Fura hogy mennyire könnyű...meg kell kérnem a fiúkat hogy nézzenek rá hogy mennyit eszik,fölé hajoltam és megpusziltam a homlokát majd besötétítettem és kimentem a szobából,átöltöztem és a nappalis résznél leültem és nyomkodni kezdtem a Tv-t. Elég sok dolog jutott az eszembe,és közben egy értelmetlen műsort bámultam a Tv-ben,valami zenei csatorna volt...majd ilyen hírek jöttek..."A One Direction ismét megdöntötte a Vevo rekordját" kicsit felhangosítottam. "A One Direction újabb sikert tudhat magáénak mert sikerült megdönteniük a rekordot az új klipjükkel a Story of My Lifeal. Ez az 5 fiú sikert sikerre halmoz. De a magánéletük vajon ugyan ilyen jó? Ezt csak ők tudhatják"

*Nem mondom meg kinek a szemszöge ki kell találnixd*

Hallgatom mi megy a Tv-ben a zene adón.
 -Semmi sincs rendben a magánéletünkkel...semmi!-mondtam a takaró alól majd  hasamra fordultam és kikapcsoltam a Tv-t. Megnyugtató volt a csend...amennyiben ilyenkor lehet valami megnyugtató. Soha nem gondoltam volna hogy valaha is ekkorát fogok kapni...ennyire rossz lesz...Összeszedtem magam majd kikeltem az ágyból és kimentem a fürdőbe megmostam az arcom majd megtöröltem próbáltam logikusan gondolkozni hogy mi lesz...de elborult az agyam és csak negatív dolgok jutottak az eszembe,átöltöztem majd mikor már úgy éreztem hogy nagyjából szalonképes vagyok lementem a többiekhez.
 -Hellooooo.-köszöntek egyszerre én meg leültem de kissé vonakodva nem tudtam mit mondjak vagy hogy fogalmazzak.
 -Milyen volt a napod?-kérdezte egy hang jobbról nem néztem fel.
 -Jó...-mondtam ez bő szavú volt..na mindegy.
 -Neked?-kérdeztem vissza majd inkább felálltam és inni mentem.
 -Jó volt...nagyon jó.-válaszolt én meg csak a fejem lógatva hallgattam. Legalább neki jó volt...legalább ő ezt így le tudta rendezni. Mindegy...túlteszem magam rajta...túlfogom..nem nem fog menni...