2014. május 7., szerda

89.rész

89.rész


Harry
(tekerjetek bele)

A bőre hideg az ajkai fehérek és nem mozdul nem reagál megfogom a kezét hátha szól valamit de semmi...életem legfájdalmasabb érzéseinek egyikét érzem most,hallom hogy az orvos beszél valamit hozzám de leszarom.Csak én és ő vagyunk a szobában,erősen fogom a kezét szinte szorítom,remélem hátha reagált valamit,de nem a próbálkozásom másfél órája semmit se ér. Az ajkaim remegnek az idegtől,a fejem az ágynak döntöttem és egyszer csak arra kelek fel hogy minden sípol és két nővér tessékel fel a székről és lök ki az előtérbe az orvosok is már bent vannak és le van húzva minden,nem tudom visszafogni magam és Emily fut mellém.Nem tudom visszatartani a könnyeimet amik egyre gyorsabban és gyorsabban csorognak le az arcomon,nem tudom mi van bent de hallom a kiabálást a csörömpölést és egyszer csak a zúgásból csak egy hosszú sípolás bennem,érzem hogy a pulzusom fent van az egekben a szívem meg a torkomban dobog,elszámoltam 10-ig...az egyik orvos jött ki a műtőből. Láttam az arcát...kétségbeesett hezitáló...mindenem remegett és forgott velem a világ,mellém ért és megállt.
 -Mi megtettünk mindent.-mondta és szerintem látta az arcom,próbáltam megtörölni az arcom de a könnyeim akaratlanul is utat törtek maguknak és nem bírtam magam visszafogni.
 -De kevés volt.-mondta nagyon nagyon halkan,itt bennem mindent összeomlott.

Hirtelen felriadtam.
 -Harry bácsi...miért sírsz?-kérdezte egy aranyos hang halkan.
 -Mi?-kérdeztem és felnéztem. Emily ült mellettem.
 -Egy bácsi azt mondta bemehetünk Louis bácsihoz.-mondta és még mindig engem nézett,felállni készültem amikor elkapta a karom.
 -Miért sírtál?-kérdezte halkan.
 -Én...csak rosszat álmodtam.-töröltem meg a szemeim,leugrott a székről. Benyitottunk,rögtön oda mentem és megfogtam a kezét,láttam hogy félig-meddig ébren van,a kezét simogattam,elmosolyodott.
 -Harry..?-kérdezte halkan majd kinyitotta a szemeit,de csak épphogy egy kicsit.
 -Igen...?-kérdeztem halkan és a kezét simogattam fogalmam se volt mit kéne csinálnom.
 -Szere...tlek...-mondta halkan és a a fejét felém fordította,az arca annyira kis sápradt volt, nagyon rossz volt így látni.
 -Kérem ne erőltesse meg magát nagyon.-mondta az egyik nővér,láttam Loun azt a bizonyos "leszarom mosolyt". De ennek most nem volt itt a helye nagyon féltettem...lassan kihúzta a kezét a fogásból majd visszarakta maga mellé.Meglepődtem. Lassan felém nyújtotta a kezét és megsimogatta az arcom,a kezem a kezére tettem,annyira hideg volt a keze,nem szóltam semmit se csak a kezét fogtam és az arcát figyeltem,olyan voltam mint egy gyerek aki csak nézi...nézi nézi és nézi,az ajkam harapdáltam,lassan visszaaludt és a kezét és visszaraktam mellé,lassan felálltam és fölé hajoltam és megpusziltam a homlokát.
 -Ugy...e nem m...ész el?-kérdezte halkan.
 -Nem...-mondtam és elmosolyodtam,nem is akartam elmenni és most meg végképp nem mentem volna el,visszaültem nem szólt semmit se...bealudt...én a székről néztem és a kezét simogattam...de még mindig nem tudtam mit történt vele...

4 megjegyzés:

  1. JÉZUS URAM ISTEN TUDOD HOGY MEGIJEDTEM????????
    oké... mély levegő.... fhuuu....
    Gyerünk Lou, megtudod csinálni! Erős vagy, sikerülni fog! Fel fogsz tudni állni és tovább litek a csodás életeteket Hary-vel!! Meg fogod csinálni!! Sikerülni fog!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DDDDDDDDDDDD ez volt a szándékom c: bocsiiii :DDDD

      Törlés
  2. te kis dööööööööög.. nagyon meg ijedtem fhuuuuuuuu te lány meg akarsz ölni.??? :D mi baja Loui-nak.?? :o nagyon kíváncsi vagyok rá.!!! fel fog épülni az én kicsi Boo-m. :D siess a kövi résszel. .:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hihi *-* gonosz akartam lenni:'d :DDDnem mondom el :c

      Törlés